#A világosság fegyverei

[labjegyzet]

Beszélgetés Ken Follett-tel a Kingsbridge sorozat 5. kötete, A világosság fegyverei kapcsán

Ez a könyv az ipari forradalom idején játszódik – miért pont ezt az időszakot választotta?

A késői 18. század, amikor A világosság fegyverei játszódik, a nagy viszályok kora volt. A konfliktusok mindig nagyon jó alapot adnak egy regénynek és ebben az időszakban sok sztrájk, és kenyérlázadás volt, valamint az emberek fenyegetve érezték magukat, hogy az új gépek elvehetik a munkájukat. Mindezeket a problémákat mélyítette a Franciaországgal szemben zajló háború, amely 23 éve tartott és magas adókat eredményezett, a férfiakat pedig erőszakkal kényszerítették a hadseregbe, hogy Napóleon ellen harcoljanak. De a 18. század egyben az egyéni szintű fejlődés időszaka is volt, mivel egyre több ember tanult meg olvasni és szakított időt arra, hogy fejlődjön, és képezze mag��t.

Miközben ezt az időszakot kutatta, volt olyan felfedezés, amely meglepte vagy nagyon feltűnő volt? Vannak kevésbé ismert tények /adatok az 1700-as évekből, amelyekről azt gondolja, hogy több embernek kellene ismernie?

Azt tudtam meg, hogy rengeteg nő kísérte a brit hadsereget a waterlooi csatába (és máshova is). „Táborkövetőknek” nevezték őket, de nagyon bátrak voltak és fontos munkát végezetek, például vizet és lőszert hordtak a férjüknek a csata idején. Ez egy csodálatos felfedezés volt és ez késztetett arra, hogy fontos szerepet írjak az egyik női karakteremnek.

Van párhuzam A világosság fegyverei és napjaink között? Van valami, ami visszacsenghet abból a korból a mai olvasók számára?

A 18. század utolsó évtizedében megélhetési válság volt jellemző, amit most érzékelünk Nagy Britanniában és szerintem sok más országban. Egyelőre még nem tartunk kenyérlázadásnál, de látjuk, hogy az emberek küzdenek, hogy boldoguljanak. A késői 18. században a kenyér ára olyan magas lett, hogy „Az asszonyok lázadása” elnevezésű jelenség következett be. Az asszonyok, akik nem tudták megoldani a családjuk etetését, betörtek a pékségekbe és ellopták a kenyeret.

Híres az alapos kutatásairól, utánajárásáról. Milyen kutatásokat folytatott A világosság fegyverei előtt, és ez miben hasonlított a korábbi könyveihez kapcsolódó munkájához? Könnyebben kutatható időszak volt?

A legtöbb információt könyvekből és térképekről gyűjtöm, de szeretem meglátogatni a helyszíneket. Könnyebben tudom elképzelni a helyszínen a történetet, és ezért életszerűbben tudom átadni az olvasóknak. Múzeumokban jártam, mint például a Quarry Bank Malom (Anglia, Cheshire). A múzeum, amelyet a National Trust üzemeltet, valamikor szövő malom volt, olyan amelyben az egyik szereplőm dolgozott. A látogatásom során nagy hatással voltak rám a gépek, amelyeket használtak és az az elviselhetetlen zaj, amelyet azok kiadtak. Egy hetet töltöttem a waterlooi csata helyszínén egy szakemberrel, aki nyugdíjas tábornok. Séta közben néztem a tájat, a földeket és a gazdasági épületeket.

A könyveire jellemző a sokféle és változatos szereplőgárda, miket mesélhet A világosság fegyverei szereplőiről és ki a kedvence?

Egy Sal nevű nővel kezdődik, aki fonónőként dolgozik (a szövéshez szükséges szálat készíti el gyapjúból). Sal kemény asszony, de van egy finomabb, romantikusabb oldala is. A fia, Kit, a kezdetektől Sal mellett dolgozik a malomban, és végül egy új szövőgépet talál fel. Aztán ott van Amos, egy jószívű malomtulajdonos, akire a zsarnoki apja hatalmas adósságokat hagyott; David Shoveller, becenevén Spade, egy bölcs és eszes kereskedő, aki kingsbridge-i szakszervezeti mozgalom alapítója valamint ott van Elsie Latimer, a püspök lánya, aki a szabadidejét áldozza fel, hogy vasárnapi iskolát üzemeltessen Kingsbridge legszegényebb gyerekei számára. Elbűvölő személyiség, de az egyik kedvenc szereplőm Jane Midwinter, társaságbeli metodista hölgy, aki bár rossz döntéseket hoz, nagyon bátor teremtés.

Rengeteg jellegzetes gonoszt alkotott az elmúlt években, találkozhatunk igazi alávaló szereplővel az új könyvben?

Ennek a könyvnek a főgonosza Joseph Hornbeam, egy kegyetlen üzletember, akinek sötét titkokat vannak a múltjában. Ő a legrosszabb munkáltató, akit csak el tudunk képzelni, és remélem egyik olvasómnak sincs ilyen felettese. Az első kéziratomban a londoni és New York-i szerkesztőim úgy érezték, hogy nem kapott elég borzasztó véget ez a szereplő, így újraíráskor egy sokkal rosszabb kimenetelt alkottam, amely az olvasók sz��mára is kielégítő volt. Igazán rémes ember, de mégis az egyik kedvenc szereplőm a könyvben.

Mostanában a Bibliából merít ihletet a könyvcímeihez. A világosság fegyverei is egy bibliai utalás? És ha igen, elmondaná mi a jelentése?

Igen, a cím a Rómabeliekhez írt levél egy részéből jött: „Az éjszaka elmúlt, a nap pedig elközelgett; vessük el azért a sötétségnek cselekedeteit, és öltözzük fel a világosság fegyvereit”. (Róma 13:12, Károli fordítás) Azért választottam A világosság fegyvereit címnek, mert a 18. század azon időszakában, amikor a könyv játszódik, az emberek tanulással igyekeztek fejleszteni magukat. Így ebben az esetben a tudatlanságot szimbolizálja a sötétség, míg világosság jelenti az oktatás által a tudatlanság eltűnését.

A világosság fegyverei az Kingsbridge sorozat 5. kötete. Mi készteti arra, hogy visszatérjen Kingsbridge-be és mi teszi különlegessé ezt a kitalált települést, hogy ennyire szeretik az olvasók?

Amikor - most már több, mint 30 évvel ezelőtt - először megalkottam Kingsbridge-t a Katedrális című regényemhez, nem gondoltam volna, hogy az olvasók ennyire fognak hozzá kötődni. Számomra Kingsbridge egész Nagy Britanniát jelképezi. Amikor el akarok mesélni egy történetet a történelemből, mint például a nagy pestis vagy az ipari forradalom, amelyek sok embert érintettek és évtizedes hatásuk volt, akkor könnyebb mindezt kisebb és ismerős közegben elhelyezni, nekem ez Kingsbridge. Természetesen most már sok olvasó számára lett egy különleges jelentése Kingsbridge-nek, igazán hízelgő, hogy létezik egy általam kitalált hely, ami legalább olyan fontos néhány embernek, mint az igazi helyek, amiket ismernek és meglátogatnak.

A világosság fegyveri néhány jelente a waterlooi csatatéren játszódik. Nehéz megtörtént történelmi eseményeket és kitalált szereplőket összeegyeztetni? Szigorúan ragaszkodik a tényekhez vagy engedélyez magának egy kis alkotói szabadságot?

Sosem használom az alkotói szabadságot arra, hogy megmásítsam a történelmet. Úgy hiszem, hogy az olvasóim értékelik, hogy a regényeimben szigorúan pontos a történelmi háttér. Néha problémát jelent, amikor a történelem nem illik bele abba a történetbe, amit le szeretnék írni, de én mindig a történetet változtatom meg, nem a történelmet.

Korábban említette, hogy A világosság fegyverei a szabadságért való küzdelem. Ezt egy kicsit jobban kifejtené? Ez kifejezetten ennek a könyvnek a témája vagy az írásainak általában?

Sok könyvem szólt a hétköznapi emberek küzdelmeiről, ahogy harcolnak a szabadságukért, vagy társadalmi igazságtalanságok ellen, és ez alól nem kivétel A világosság fegyverei sem. Az ipari forradalom idején nagy küzdelem zajlott a szakszervezetek alapításának jogáért, jobb fizetését és jobb munkakörülményekért. Ezt a tevékenységet a brit kormány 1799-ben bűncselekménnyé nyilvánította, de a munkások és segítőik 25 évnyi kitartó munkája eredményeként meg tudták változtatni a törvényt.

Ön szerint miért ilyen sikeresek a történelmi regények?

A történelmi regényekben a szereplők alapvetően olyanok, mint mi, de teljesen más körülmények között élnek. Olyan hétköznapi problémákkal küzdöttek, amikkel azonosulni tudunk, mint szerelem, házasság és gyerekvállalás, munka és pénz, erőszak és háború – csak számukra az élet sokkal nehezebb volt. Elmerengünk hogyan boldogultunk volna olyan durva körülmények között.

Úgy gondolja, hogy most utoljára látogatott Kingsbridge-be, vagy van esély, hogy a jövőben újra visszatér?

Jelenleg nem tervezek visszatérni Kingsbridgbe, de soha ne mondjuk, hogy soha.

A világosság fegyverei már kapható a könyvesboltokban és online. Megrendelem!

[labjegyzet]

A GABO KIADÓCSOPORT A 28. BUDAPESTI NEMZETKÖZI KÖNYVFESZTIVÁLON

4 nap 3 dedikálás 2 pavilon - sok könyv!

2023. szeptember 28. és október 1. között ismét lesz Könyvfesztivál a Millenáris csarnokaiban. A GABO Kiadócsoport tagjai is kiveszik a részüket a forgatagból.

Az Akkord Kiadó, GABO Kiadó és Talentum Kft. könyveit az Üvegcsarnok (B épület) B37. számú pavilonjában találják meg a látogatók. Az ismert kínálat mellett olyan újdonságok érkeznek, mint Ken Follett legújabb történelmi regénye, amely a Kingsbridge-sorozat ötödik kötete, melynek címe A világosság fegyverei; vagy James O'Barr kultikus képregénye A holló, Joe Hill novelláskötete, Teljes gázzal melyben a világhírű horroríró két novellát írt közösen a legendás Stephen Kinggel.

Ha már a horror királyát említjük, úgy életrajzi kötete is a Könyvfesztiválra fog megjelenni, csak úgy mint a Medici-tetralógia szerzőjének, Matteo Strukulnak új történelmi regénye, A velencei temető.

Most először lehet nagy könyves rendezvényen a Guinness World Records legújabb kötetét, így már most be lehet szerzni az idei karácsonyi ajándékot!

A magyar szerzőkről se feledkezzünk meg, akik új könyveiket dedikálni is fogják a Könyvfesztiválon

Baráth Katalin nyolcadik regénye az Aki gróf úr akar lenni címet viseli, és a XVIII-XIX. századi Magyarországra kalauzol minket, ahol egy elszegényedett, de makrancos grófkisasszony és egy becsvágyó úr kell, hogy megakadályozzanak egy merényletet, amely végveszélybe sodorná az országot. Nincs visszaút: együtt kell menekülniük kémek, titkos társaságok és egyéb ármányok – no meg az esküvő fenyegetése elől.

A dedikálás időpontja: szeptember 30., szombat 15 óra D épület dedikáló pontján.

Puska Veronika neve már ismerős lehet a GABO Kiadó Az év magyar science fiction és fantasynovellái antológiákból, a Könyvfesztiválra jelenik meg első regénye, egy folklórelemekkel játszó urban fantasy, amelyben a vágyott új életért gyökeres átalakuláson kell keresztülmenni, és semmi garancia arra, hogy minden az elvárásoknak megfelelően alakul. A 90-es években, Budapesten játszódik a történet, amelyben varázsrendekkel, garabonciásokkal, átkokkal és mágiával teli kalandokat élhet át az olvasó.

A dedikálás időpontja: szeptember 30., szombat 13 óra Akkord-GABO-Talentum pavilon

A Ciceró Könyvstúdió pavilonja a Nagycsarnokban (B épület) lesz megtalálható a többi gyermek- és ifjúsági könyvkiadó között. Az eddigi könyvek és képregények mellett olyan újdonságok is megtalálhatóak lesznek, mint a Hans Christian Andersen-díjas Kadono Eiko mesekönyve a Kiki, a boszorkányfutár, vagy éppen a fiatal felnőtteknek szóló többszörös díjnyertes képregény A herceg és a varrólány.

Papp Dóra fogja dedikálni regényeit, szeptember 30., szombat 14 órától a D épület dedikálópontján.

Újdonságaink többsége szeptember 26-áig 30% kedvezménnyel előrendelhető a www.gabo.hu webshopon!